Hogyan hat a stressz a test összetételére 1

A stressz egy univerzális élmény. Akár gyorsan menni a munkába, felkészülni egy fontos prezentációra, gondoskodni egy beteg kedves emberért vagy támogatni a családot, a stressz része a napi életnek. De mit jelent a stressz, és hogyan hat az elménk és testünkön?

A stressz a test természetes válasza a kihívásokra vagy fenyegetésekre. Ez a reakció, amely biztonságunk érdekében van tervezve, kivált egy sor érzést, mint például a félelem, az aggodalom, a frusztráció, a szomorúság, és néha akár a motiváció. Igen, motiváció – mert nem minden stressz káros. Tényleg, bizonyos stresszszorzók arra ösztönösek, hogy elvégezzük a feladatokat vagy elérjük a célokat.

Míg a rövid ideig tartó stressz, amit acut stressznak nevezünk, kezelhető és gyakran ideiglenes, a crónikus stressz inkább aggósabb. Ez a hosszú távú, folyamatos nyomás és aggodalom veszélyes befolyással bír a fizikai és mentális egészségünkre.

A kezelve maradó crónikus stressz betegségekhez, készségcsökkenéshez és akár azonkívül is megakadályozhatja, hogy rendszeres edzési rutint követhet vagy szilány izomtömeg építhető fel. A stressz felismerése és kezelése alapvető mind a saját egészséged, mind pedig az életminőséged védelme érdekében.

Mi a kortisol?

A stressz folyamatos része a napközben. Akár nagyobbak vagy kisebbek, a napi stresszorok természetes választ eredményeznek a test autonóm idegrendszerében, amely a szimpátikus és paraszimpátikus rendszerekből áll. Mindkettő alapvető a test funkciói és belső egyensúlya szempontjából.

A paraszimpátikus rendszer, amelyet gyakran a „pihenés és feldobás” rendszerként hívunk, támogatja az olyan tevékenységeket, mint a savítás, az urinálás, a könnyek termelése és az általános gyógyulás. Ezenkívül segít az energiamentesítésben jövő szükségletekre, valamint elősegíti az immunrendszert és a javítást.

Másrészt, a szimpátikus idegrendszer felelős a test 'harcol vagy menekül' reakciójáért. Amikor aktív, felkészíti a testet a felfogott veszélyre, és ez a reakció közös eleme a kortisol.

Lehet, hogy ezen gondolkodsz: mi is a kortisol pontosan? A kortisol az elsődleges stresszormon. Az ágyúgtorna termeli, és stressz esetén csücsbe lép, amely energiát ad neked ahhoz, hogy kezelhesd a helyzetet, függetlenül attól, hogy veszélyt támadol vagy menekelsz tőle. Rövid távon a kortisol hasznos, mivel figyelmes tart és készen tart reagálni.

Azonban, amikor a kortisol folyamatosan szabadul ki hosszú időszakon keresztül, káros hatásokkal járhat. A kronikus kortisol termelés funkcióiérzékenységet okozhat, ami állandó inflamációt eredményezhet. Ezekben a feltételekben a testünk állandó stresszben van, ami fájdalom, izgatottság, frusztráció és akár depresszió ciklusát hozza létre. Ez a folyamatos hormonszivárgás mind a testünket, mind az elmét magas riasztási állapotba helyezi, ami nem illik a társadalmi jóléthez.

Kortisol és testösszeté Friedmann

Ez a kronikus stresszválasz nem alkalmas a test összetételére vonatkozólag. Tanulmányok szerint emelkedett kortisol-szintek kapcsolódnak rosszabb testösszetéhez, konkrétan több testtömeggel és kevesebb izommasszal. A hosszútávú stressz szintén sokféle orvosi problémához vezethet.

Hogyan hat a kortisol az étvágyra

A stressz megváltoztatja ennyi szokásaid. Mind a roppant, mind a hosszútartamú stressz befolyásolhatja az étvágyad. Néhány esetében a roppant stressz csökkentheti az étvágyat, míg a hosszútartamú stressz gyakran elindítja a tömeges zsír- és kalóriadarabok élelmiszerek (mint például a junk food) iránti vágyát. Ezek a vágyak a kortsoltság hatásai vannak a testen.

A hosszútartamú stressz hosszabb ideig tartó kortsoltság kiváltásához vezet, ami jelentősen befolyásolhatja a test összetételét. A növekvő kortsoltság szintjei befolyásolják az étvágy szabályozását, a leptin, ghrelin és insulin ilyen hormonok stimulálásával. Ezek a hormonok kommunikálnak a ceruzával, jelet küldve éhségérzetre, vágyra és energiabilance igényére.

A ghrelin és a kortsoltság kölcsönös megerősítési viszonyban állnak egymással. Amikor a kortsoltság szintje emelkedik, a ghrelin szintje is nő. A ghrelin, amit 'éhséghormonnak' nevezünk, jelet küld arra, hogy gyakrabban vágyakozzunk ételek után, különösen az olyanok után, amelyek magas sugar- és szénhidrát-tartalommal rendelkeznek. Ez egy folyamatot indít el növekvő vágyakkal és túlzott evéssel, ami végül súlyemeléshez vezethet.

Kortisol, insulínellenődés és testsúlyemelkedés

Az étvágyra gyakorolt hatás mellett a növekvő kortisol-szint is elindíthatja a gluconeogenesist, egy olyan folyamatot, amely insulínellenődéshez vezethet. Az insulínellenődés akkor keletkezik, amikor a test sejtei csökkentettek lesznek az insulínra vonatkozó reagálásukban, amiért a vér glucose szintje emelkedik. Ez a feltét a típus 2 diabetes mellitus elődjéül szolgál, és jelentős tényező az elhízásban.

Továbbá magasabb insulín-szinteket összefüggésben látnak a stressz során a nagyobb agyi tevékenységgel, különösen azokban a területekben, amelyek kapcsolódnak a jutalmazáshoz. Ez az agyi aktiválódás tovább növeli a vágyokat, megerősítve a kívánt érzést az egészségtelen, kalóriabogatos ételek fogyására.

Összességében, bár a kortisol lényeges a testnek azonnali stresszre adott válaszának segítésében, a hosszú távú növekvő kortisol-szint jelentős negatív hatással bír a test kompozíciójára és általános egészségügyére. A megváltozott étkezési szokásoktól az insulínellenődésig és a testsúlyemelkedésig, a crónikus stressz zavarhatja mind a fizikai, mind a pszichikai jólétünket.