A tanulmány megállapította, hogy a testösszetétel befolyásolja a demonstratív betegségek kockázatát Magyarország

A Neurology folyóiratban nemrégiben publikált tanulmány meghatározza, hogy az azonosítható testösszetétel-mintázatok összefüggésbe hozhatók-e a neurodegeneratív betegségek fokozott kockázatával, és hogy ez az összefüggés a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) hatásainak köszönhető-e.

Hogyan befolyásolja a testsúly a neurodegeneratív betegségek kockázatát?

Továbbra is hiányoznak a hatékony kezelések az olyan neurodegeneratív betegségekre, mint az Alzheimer-kór (AD) és a Parkinson-kór (PD), amelyek továbbra is a vezető halálokok és rokkantságok az idősek körében. Ezért kulcsfontosságú a módosítható kockázati tényezők azonosítása a célzott és személyre szabott megelőző stratégiák kidolgozásához.

A CVD növeli a neurodegeneratív betegségek kockázatát; azonban további kutatásokra van szükség az ebben az összefüggésben szerepet játszó mechanizmusok tisztázásához. Az „elhízás paradoxon jelensége” azt jelzi, hogy az elhízott egyének körében alacsonyabb a demencia és a PD kockázata; ez azonban a neurodegeneratív betegségek korai szakaszában fellépő nem szándékos súlyvesztésnek tulajdonítható.

A testtömegindex (BMI) használata az elhízás meghatározására szintén korlátozó tényező, mivel ezt a mérést homogén populációk adatain hozták létre, és nem veszi figyelembe a testösszetétel eltéréseit. Például a BMI nem tud különbséget tenni a zsír és az izom között, ezért a magas BMI-értékek miatt az erősen izmos egyéneket tévesen túlsúlyosnak minősítik.

A felmérésről

A jelenlegi tanulmány az Egyesült Királyság Biobanktól származó 412,691 1 személy adatainak retrospektív elemzése volt. A vizsgálat egyik résztvevőjének nem volt neurodegeneratív betegsége a kiinduláskor, és a toborzás időpontjától számított öt évig figyelték őket 2023. április XNUMX-ig.

A kutatókat annak meghatározása érdekelte, hogy a különböző testösszetétel jellemzői, mint például a zsír, az izom és a csont, hogyan használhatók fel a neurodegeneratív betegségek jövőbeli kockázatának előrejelzésére. A neurodegeneratív betegségekre való hajlamot az apolipoprotein E (APOE) genotípus poligenetikai kockázati pontszámai és a neurodegeneratív betegség családtörténete is befolyásolta.

A szív- és érrendszeri betegségekre mediációs analitikai módszereket is alkalmaztunk. Ezen túlmenően, a testösszetétel mintázatai és az agy atrófiája vagy az agyi kisérbetegségek közötti lehetséges kapcsolatot, amelyek mindkettő az agy öregedésére utalnak, szintén 40,790 XNUMX vizsgálati résztvevőnél vizsgálták.

Mit mutatott ki a tanulmány?

A vizsgált kohorsz átlagéletkora kezdetben 56 év volt, 55%-a nő. A 8,224 éves követési időszak alatt összesen 9.1 új neurodegeneratív betegség esetet jelentettek.

Különféle testösszetételi mintákat azonosítottak, amelyek magukban foglalták a zsír-sovány tömeg, az izomerő, a csontsűrűség, a láb-domináns zsíreloszlás, a központi elhízás és a kar-domináns zsíreloszlási mintákat. Minden testösszetétel-mintázat magas BMI-vel társult, kivéve az izomerő-mintákat.

A zsír-sovány tömeg, az izomerő, a csontsűrűség és a láb domináns zsíreloszlási mintázata a neurodegeneratív betegségek kialakulásának kockázatának 6-26%-os csökkenésével járt a követési időszakban. Ezzel szemben a központi elhízás és a kar-domináns zsíreloszlás 13-18%-kal növelte ezen állapotok kockázatát. Nem volt különbség a megfigyelt összefüggésekben a különböző fokú érzékenységgel rendelkező résztvevők között, kivéve a csontsűrűség mintázatát.

A kockázat iránya nem változott, amikor a résztvevőket altípusok vagy specifikus neurodegeneratív állapotok szerint csoportosították. A sovány tömegmintázat azonban a vaszkuláris neurodegeneratív betegségek nagyobb kockázatával és az AD kockázatának csökkenésével járt.

Az agy öregedése és sorvadása a központi elhízással és a karban domináns zsíreloszlási mintákkal járt együtt. Összehasonlításképpen, az izomerő, a csontsűrűség és a láb domináns zsíreloszlási mintái az agy csökkent öregedésével jártak együtt.

A mediációs elemzés azt mutatta, hogy a neurodegeneratív betegségek e paraméterekkel való összefüggésének 10.7-35.3%-a a szív- és érrendszeri betegségeknek, különösen az agyi érbetegségnek tulajdonítható.

Következtetések

Bizonyos testösszetételi mintázatok, amelyekre a központi elhízás, az izomerő és a karban domináns zsíreloszlás jellemző, nagyobb a neurodegeneratív betegségek és az agy öregedésének kockázata, amelyet a szív- és érrendszeri betegségek jelenléte csökkent.

Összehasonlítva a korábbi, hasonló eredményeket mutató tanulmányokkal, a jelenlegi tanulmány a testtömeg különböző összetevőit és azok összefüggéseit tekintette a neurodegeneratív betegségek és az agy öregedésének eredményeként.

Ezek az eredmények alátámasztják a testösszetétel javításában és a szív- és érrendszeri betegségek korai kezelésében rejlő lehetőségeket a neurodegeneratív betegségek kockázatának csökkentésében.

A felesleges zsírlerakódás csökkentése a karokban és a törzsben, valamint az izomfejlődés egészséges szintre történő növelése védelmet nyújthat a neurodegeneratív betegségek ellen az általános fogyáshoz képest. Mindazonáltal további kutatásokra van szükség változatosabb mintákon a tanulmány validálásához.

Írta: Dr. Liji Thomas, MDLetekintő: Benedette Cuffari, M.Sc.